Magyar Kezek Távbolt

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Gyapjú Magyarországon és a Merinó juh fajta

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWTwitterFacebookJP-Bookmark

Magyarországra 1773-ban hoztak be első ízben merinó-juhokat és ezek tenyésztése aztán széles körben megindult. Az 1870-es évekig Magyarország volt Európa legtöbb gyapjút termelő országa. Azóta a hazai gyapjútermelés erősen visszaesett és mivel a hazai gyapjúfonó és gyapjúszövő ipar – a magyar textilipar általános visszafejlődésével párhuzamosan – a 21. század elejére gyakorlatilag teljesen megszűnt, a magyar gyapjút exportálják.

A merinó-fajták ősei feltehetőleg Kis-Ázsiából kerültek a föníciaiak révén Hispániába, ott tenyésztették tovább őket. A merinó fajtán sikerült lágy, finomszálú, egyenletes bundát kapni.
Minél vékonyabbak a szálak, annál finomabb fonal készíthető belőlük. A legfinomabb a merinó fajták gyapja (16–30 μm), a leghosszabb szálú a cheviot (ejtsd: sevió) fajtáké (150–400 mm), a durva gyapjút adó juhok, például a racka fajták szálvastagsága 30–60 μm.

Forrás: wikipédia

Vissza a gyapjú mamusz cikkhez

Vissza a gyapjú testpárna ismertetőjéhez
Módosítás dátuma: 2016. június 22. szerda, 20:35  

smartsupp - videófelvétel és chat




Jelmondatunk

"Hintsük a hazafiságnak aranymagvait szünet és kifáradás nélkül ott, ahol lehet; úgy, amint lehet, s akkor, amikor lehet; amint az idő, hely és körülmények engedik: bár vetésünknek aranytermését arathatni talán csak késő unokáinknak engedtessék is."

Kisfaludy Sándor 1831. március 15.

(részlet a Vas vármegyéhez írott levélből)